Az egyre romló szolgálati és életkörülményeik miatt demonstráló fegyveres és rendvédelmi dolgozók szavát meghallgatja a kormányzat és igyekszik azokon javítani. Az Európai Unión belül más és másként teszik ezt a kormányok. Van ahol érdemi egyeztetéseket kezdenek az érdekképviseletekkel és van ahol a szakszervezetek nélkül intézkednek a szféra dolgozóinak érdekében. Mi a szerencsésebbek közé tartozunk. Nekünk maga a kormányzat látja el az érdekképviseletünket! Nekünk megspórolja a kormányzat a szakszervezeti tagdíjakat is, ezzel is növelve a családi kasszákat. Azért havi 700 forint kérem az 700 forint, még akkor is, ha ennek a fele adóalap csökkentő tényező. És azért lássuk be ez is egyfajta béremelés, hiszen éves szinten ez már 8400 forint!

És mit adnak cserébe ezért a szakszervezetek? Semmit! Mert mi az a jogsegély szolgálat, perképviselet, szociális, születési, temetési segély? Semmi! Ja meg különböző kedvezmények meg ilyen olyan gyermek és egyéb üdültetések, hagyományőrzés, múzeum meg emlékhely meg ilyen baromságok. Nem érnek ezek semmit! Szemétre velük! Hiszen jó a fizetés, jók a szolgálati és munkakörülmények. Meg tudnánk fizetni az ügyvédeket, ha szükségünk lenne rá (akár szolgálati, akár magán ügyben), szociális, születési, temetési segélyek nem érdekelnek bennünket, már a segély szótól is borzong a hátunk. Egyszóval jól élünk, minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve. Elvégre is Európában élünk, európaiak vagyunk.

Aki azt hiszi, hogy valamiféle bosszúból történnek az egyes intézkedések az nagyon téved! Csakis a magyar állampolgárok, a munkaadók és a munkavállalók, a magyar családok érdekében történik minden egyes intézkedés! Aki nem hiszi, olvassa el az alábbi levelet:

Miniszteri válasz

Powell Pál úr részére
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete elnöke,
a Belügyi Érdekegyeztető Tanács oldalelnöke
Tisztelt Oldalelnök Úr!

A 2012. január 18-án megtartott szakszervezeti konzultáción tett ígéretemnek megfelelően az szakszervezetek közös és egységes rendezési javaslatát megvizsgáltam, és arra – a felvetések sorrendjében – az alábbi választ adom.

I. Helyiséghasználat
A szakszervezetek részére a helyiséghasználat térítésmentes biztosítására jogszabályi lehetőség nincs, az alábbiak alapján.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (14) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szerv a rábízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatja, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthet. (Hasznosítás: a nemzeti vagyon bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.) A törvény 17. § (1) bekezdése alapján a törvény hatályba lépése előtt létrejött szerződései időtartamát a költségvetési szerv nem hosszabbíthatja meg.

II. Tagdíj levonás
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIIL törvény (Hszt.) 33/C. §-ának (5) bekezdése szerint a fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseletei tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a hivatásos állomány illetményéből tagdíj levonásának csak a fegyveres szerv és a hivatásos állomány erre vonatkozó megállapodása esetén van helye. Hasonló rendelkezést tartalmaz a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 13. §-ának (3) bekezdése, továbbá a szabályt a kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell (köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 66/B. § (3) bekezdés, kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 2. § (1) bekezdés).
Az 1991. évi XXIX. törvény hatályos szövege a munkáltatónak kötelezettségül állapítja meg a tagdíj levonását, amennyiben a szakszervezeti tag erre vonatkozó írásbeli kérelmet terjesztett elő, tehát a tagdíj levonásra vonatkozó megbízás a tag egyoldalú jognyilatkozatával jött létre, anélkül, hogy annak elfogadásáról a munkáltató dönthetett volna. Amennyiben az 1991. évi XXIX. törvény alapján jöttek is létre a szakszervezetek által „megállapodásinak minősített aktusok, azok semmi esetre sem minősíthetők két egyenrangú fél egyező akaratán alapuló megegyezésnek, megállapodások a Hszt. ezen, 2012. január l-jétől hatályos rendelkezése alapján csak a jövőre nézve jöhetnek létre, amennyiben a munkáltató és a foglalkoztatott közösen erről döntenek. Ilyen megállapodások hiányában tehát a levonás ellentétes a hatályos jogi szabályozással, annak jelenleg jogi alapja nincs.

III. Érdekegyeztető fórumok
A megváltozott jogszabályi környezetben szükségessé vált a belügyi ágazati érdekegyeztetésről szóló együttműködési megállapodás felülvizsgálata. Levelem mellékleteként megküldöm a megállapodás módosított, egységes szerkezetbe foglalt tervezetét, amely az alapja lehet a munkavállalói érdekképviseletek és a munkáltatók közötti további párbeszédnek.

Budapest, 2012. február
Üdvözlettel: Pintér Sándor

miniszter

forrás: DNYMRSZ